Gondolatok HTBK-estre, vendég NAGY JUDIT művészeti vezető. – „Színház és élet”
1. A bevezető gondolat szóljon Lukács evangéliuma 11 része 33-36 verseiből: A lámpás és a szem példázata.
.
„Aki lámpást gyújt, nem teszi rejtett helyre, sem véka alá, hanem a lámpatartóra, hogy a belépők lássák a világosságot.
A test lámpása a szem. Ha a szemed tiszta, az egész tested világos, de ha gonosz, a tested is sötét.
Vigyázz tehát, hogy a benned levő világosság sötétséggé ne legyen!
Ha tehát az egész tested világos, és nincsen benne semmi sötétség, akkor olyan világos lesz az egész, mint amikor a lámpás megvilágít téged a fényével.”
*
Kedves Megjelentek!
A lámpás világosságot árasztó eszköz, de egyben jelképe is a világosságnak.
– A szem a test lámpása, érzékeli a fényt és a fényben állót.
– A szem a lélek tükre, kisugárzása az egész test állapotát, de egyben a testben lakozó lélek állapotát is tükrözi.
.
Amikor “Jézus maga mellé vette Pétert, Jakabot és testvérét, Jánost, és felvitte őket külön egy magas hegyre. És szemük láttára elváltozott: arca fénylett, mint a nap, ruhája pedig fehéren ragyogott, mint a fény.” (Máté 17:1,2) – akkor különös módon mutatta meg miként sugárzik szellemisége, azzal az energiával, amivel az Atya Isten elküldte a világba, hogy elvégezze küldetését.
.
A fény, a világosság, a belső tűz és energia ma is sugárzik mindazokból, akik felvállalják az elhívásuk adta feladatokat a világ jobbítására.
.
Jézus képes volt önfeláldozásával megtörni a sötétség Urának energiát elnyelő erejét.
.
– Ma is kell az energia, a belső tűz, a sugárzó világosság.
.
A világosság Uráról szól a Zsolt 36:10 verse:
– „Tenálad van az élet forrása, a te fényedben látjuk a világosságot.”
– Így Ő a Nap, s mi így lehetünk az Ő fényét visszaverő csillagok.
– Így és Általa lehetünk támpontok másoknak, az élet útját járó Vándoroknak.
.
Erre bíztat mindenkit a Lélek erejével:
„Az értelmesek fényleni fognak, mint a fénylő égbolt, és akik sokakat igazságra vezettek, mint a csillagok, mindörökké.” (Dániel 12:3)
*
2. A színház, a művészetek egyik régóta alkalmas bemutatója az embernek, egyben tükre a világnak, melyben élünk.
.
– Ma esti első kérdésünk ez: Mi a művészet?
Lényege az elő-adása valaminek, létrehozva valami újat, ami a javunkat szolgálja.
.
A Film, a színház, a muzsika, a tánc és még egy sor ezt megalapozó tudáshalmaz az, ami képes megjeleníteni a materiális világban a szellemi élet mindenben megmutatandó áldásait.
Az irodalom alapja a tartalomnak, a mesterségi tudás mellett pedig pl. a képzőművészet segítője és kifejezője a formának.
Összetett feladat ez az erkölcs, a közízlés formálására, az egyetemes alapokra helyezve azt a művet, ami gondolatokat ébreszt. – Áramlása, lüktetése az érzékszerveinken át, egészen a szívünkig kell, hogy érjen.
Ez a művészet célja és lehetősége. – Mindezt nem egyfajta kívülről fakadó igény kielégítése kell, hogy késztesse, hanem egy mindenkor belülről, a lélekből fakadó inspiráció.
.
Egy produkció ugyan rögzíthető, de mégis tovatűnő alkalom a jelenlevők számára.
– Mégis a célja nem csupán az ön-feled(t)-tető szórakozás, hanem ettől sokkalta fontosabb:
– Nem feledendő maradandó nyomot hagyni és változást előidézni az életben, az embert a megújulás felé vezetve!
.
Minden műnek van egy aurája, aminek az elénk adása akkor hiteles és jó, ha ebbe bevon és nem hagy kívül belőle.
– A művész, minden eszközével, ha ezt nem felejti el, így tud érezhető hatást elérni!
– A művészeti vezető felelőssége ebben az, hogy képes legyen ezt az eszköztárat felsorakoztatni, kifejezésre juttatni, érezni és láttatni.
.
Az emberi élet tele van konfliktus helyzettel.
– A színház ezen élethelyzetek tanulságait segít kibontani.
– Jót, s jól kell előadni, ami a kiválasztásban, egyben mérlegre tételi képességet is jelent.
– Ehhez stabil alapok kellenek, nem csak döntési jogosultság.
A belső működési feltételek mellett a külső tényezők is befolyásolják az említett és elvárt eredmények felmutatását.
.
– Miért jár az ember színházba, vagy akár istentiszteletre? – Azért, hogy tanuljon, lásson, azaz tükröt tartsanak elé, s abban magát megnézze, megmérje, felismerve mindazt, amin változtatnia kell.
– Miért kell e tükörtartásban szerepet vállalni az előadóknak? – Azért, mert ezt missziónak tekintik, s a változás jobbító szándéka vezeti őket.
.
– A protestáns teológia az egyetemes papság elvét vallja.
– Ez a reformátori alapelv arról szól, hogy minden hívő bizonyos értelemben pap, tehát van valamilyen szolgálata, amit Istenért és az embertársaiért vállal és végez.
.
– Ez a szolgálati cél kell, hogy vezesse Thalia-papjait is!
.
Így hallgassuk mai vendégünket NAGY JUDIT-ot, a Szabad Színház művészeti vezetőjét, akit Silye Sándor kérdez!
.
(László Tibor lelkipásztor-házigazda)